Köszöntés

   Partnerek

   Dobra Újság


Friss





Legolvasottabb cikkek
 

Üthet még az igazság órája?

Utolsó mentsváruk a nyilvánosság


1999. szeptember kilencedike a döbbenet ideje volt a szőgyéniek számára, mert e békés falu brutális bűntett hírére ébredt. Előző este saját házában benzinnel locsolta le valaki, majd felgyújtotta a hazaérkező Sárai Zoltánt, aki akkoriban a barti mezőgazdasági szövetkezet elnöke volt, az MKP oszlopos tagja, akivel a pártnak még nagy tervei voltak, és nem utolsó sorban családapa. Súlyos égési sérüléseibe másnap belehalt.

Idézzük fel a történteket:

Bár Zoltán bőrfelületének 90 százaléka megégett, mindvégig tudatánál volt és másnap jegyzőkönyvbe mondta vallomását. Ebből kiderül, hogy előző este fél tíz tájban ért haza a szüleitől, ahol a traktort javították. Mikor autóval leállt a háza előtt, látta a televízió fényeit, amiből arra következtetett a felesége nézheti. Beállt a kocsival a garázsba, és mikor kiszállt. erős benzinszagot érzett. Még a kocsi alá is benézett a bűz forrását kutatva, de nem talált semmit. Ezt követően kiment a friss levegőre, de a garázsba visszatérve ugyanaz az intenzív szag csapta meg. Becsukta a garázsajtót, leoltotta a villanyt és a lakásba vezető lépcsők felé indult. A lépcsőkön egy körülbelül 178 cm magas ismeretlen alak állt sötét sportöltözékben, fején piros vagy narancssárga csuklyával. Szó nélkül ráöntötte a kanna benzint, melyet a kezében tartott. Zoltán első gondolata az volt, talán a barátai űznek vele tréfát, de látta, hogy az ismeretlen gyufát vesz elő a zsebéből, ebből arra következtetett, hogy fel akarja őt gyújtani. A garázsajtó felé menekült, és miközben nyitotta érezte, egész teste lángokban áll. Kint a földre vetette magát, de nem sikerült az égő ruháit eloltania. A feleségét hívta és segítségért kiabált. Felállt, és a közeli vendéglő felé szaladt, ahol valakik oltani kezdték. Őket kérte meg, hívják a rendőrséget és a mentőket. Az egész teste fájt, és eszébe jutott, otthon a ház mögött van egy medence, benne úgy 70 cm-es vízzel. Hazaérve abban hűtötte a testét. Miközben futott hazafelé, azon gondolkodott, az ismeretlen tán egész családját kiírtotta.
Elmondta még, a közelmúltban senkivel nem volt konfliktusa, ezért konkrét személyt elkövetőként nem is tud megnevezni. A jegyzőkönyvet azért nem írta alá, mert az egész teste be volt bugyolálva.

Mi szőgyéniek, szinte biztosak voltunk abban, hogy rövid időn belül kézre kerül vagy kerülnek az elkövetők. Az, hogy ilyen brutális gyilkosság felderítetlen marad, eszébe se jutott senkinek.

Mégis ez történt.

A Sárai szülők elmondták: Több szálon indult el a nyomozás – megvizsgálták a barti mezőgazdasági szövetkezet ügyeit, de nem jutottak semmire, haragost se tudtak előállítani, a bérgyilkosság lehetőségét is vizsgálták és máig elég valószínűnek tartják. Végül a nyomozók figyelme az özvegyre és annak barátjára terelődött. A menyünk Zoli halála után hét hónappal leánygyermeknek adott életet, és azóta is együtt él azzal a férfival, akihez még férje életében szoros kapcsolat fűzte, de  bizonyítani e téren sem sikerült semmit. A gyermek a törvények szerint a Sárai nevet viseli, de mi megkérdőjelezzük fiunk apaságát. Sajnos, a biológiai apa személyét tisztázandó genetikai teszteket a mai napig az anya beleegyezése hiányában nem lehetett elvégezni.

Mélységes mély a múltnak a kútja…



Így áll ma a helyzet, ezért Sárai Zoltán szülei és testvére utolsó mentsvárként létrehozták a www.zoltan.sarai.eu honlapot. Erről kérdezem a családot:

Hosszú idő telt el a gyilkosság óta. Eddig nemigen mozdult előre a nyomozás, ha jól tudom…

Ez így nem teljesen igaz. A nyomozás folyamán bizony sok mindenre fény derült, csak még nem sikerült bizonyítani, mert mire a helyszínre ért a rendőrség, a víz, amivel az „égő” házat oltották, minden kézzel fogható bizonyítékot elmosott. Érdekesség viszont, hogy a nyombiztosítók szerint a házban Zolin és egy porszívón kívül semmi más nem égett. A nyomozókat is bosszantja, hogy a mai napig lezáratlan az ügy annak ellenére, hogy „nem olyan gyilkosságról van szó, ahol semmi nyom nincs”. Attól még a bűntény megtörtént, s így mi nem adhatjuk fel a reményt.

Igaz a mondás: Az idő mindent begyógyít?

Az élethez hozzátartozik a halál, s ha egy szépen leélt hosszú élet végén jön el, nincs is mit lázadozni ellene. Ellenkező estben, ami a mi esetünk, nem gyógyít be az idő semmit sem. Minél több telik el belőle, annál jobban hiányzik, akit szerettünk. Hogy az ember előszed valami mosolyfélét az arcára, és újra tanul valahogyan élni, az nem azt jelenti, hogy nem fáj ugyanúgy, mint az első napon. A különbség csak az, hogy akkor még fel sem fogtuk, mi történt, most meg magunkat védve nem gondolunk bele. Valójában tizenegy éve nem telt el egyetlen óra, de talán perc sem sok, hogy ne gondoltunk volna rá. Mi nem temettük el, és nem is fogjuk soha. Persze, csak az tudhatja mit beszélünk, aki valami hasonlót átélt. A mi esetünkben ember játszott Istent, amihez nem volt joga, s ez még elviselhetetlenebbé teszi az egészet.

Szeptemberben indult be az In memoriam Sárai Zoltán weboldal. Mi célból jött létre?

A szeptember nemcsak a bűntény évfordulója számunkra, ebben a hónapban van Zoli születésének napja is. Utolsó mentsvárunk a nyilvánosság. Talán valami megmozdul, és végre a község, amelynek szülötte volt Sárai Zoltán segít abban, hogy kiderüljön, ki és miért gyilkolta meg őt. Mi nem adjuk fel! Másoktól is csak annyit kérünk, hogy akarják az igazságot. Aki tud bármiféle információról, amit az évek során magában tartott, közölheti velünk, akár név nélkül is.
Az oldalon van emlékkönyv, üzenő, újságcikkek és a közeljövőben a nyomozókkal és az ügyvédekkel történt egyeztetés után jegyzőkönyvek is napvilágot látnak.

Bár tizenegy év telt el, ez az ügy mind a mai napig elevenen él az emberekben. Nemcsak azokban, akik Zolit ismerték és szerették, de meglepően vadidegenekben is, akik nem tudnak napirendre térni fölötte. Mondják, a brutalitása miatt. Tartoztunk nekik ezzel.
Mindenekelőtt viszont  Zolinak tartoztunk vele és természetesen fiának, mert eljöhet a nap, mikor számonkéri, hogy mit tettünk apjáért és egyben érte ezek alatt az évek alatt.
A gyilkos(ok) meg majd számoljanak el tettükkel az Atyaistennek, mert bár az emberi igazságszolgaltatást törvények korlátozzák, az istenit nem.

Az ügyben próbáltuk megszólítani Sárai Zoltán özvegyét is, ő azonban nem vette a telefont és üzenetünkre se válaszolt.

Bokor Klára
Szabad Újság 2010.október 6





9,33 pont / 15 szavazat  
Hozzászólás (eddig 2 hozzászólás)

<< VISSZA

 

korkep.com (C) 2009 - 2010


Keresés az oldalon
Új képeink
Megjelent

Itália
Partneroldalak