Köszöntés

   Partnerek

   Dobra Újság


Friss





Legolvasottabb cikkek
 

Ahol a kereszténység előbb vert gyökeret, mint nálunk Közép-Európában



Etiópia. Majdnem mindenki számára a szegénység és éhínség szinonimája. És rögtön beugrik az is, veszélyes hely lehet, hiszen pár hónapja ott gyilkolták meg a magyar tudósokat. Mit keres az utazó ilyen barátságtalan helyen?- tették fel nekem többen a kérdést.



Etiópia ősi templomaiban


Etiópia gazdag ősi keresztény kultúrájával, vallásos tárgyi emlékeinek tömkelegével olyan vonzerővel bírt számomra, hogy amint kedvező alkalom adódott, azonnal útra keltem. Az ott tapasztaltak minden várakozásomat felülmúlták – úgy éreztem, nem csak a térben utaztam, de az időben is visszaléptem jó pár évszázadot. Az ott található ősi templomok, kolostorok, egykori virágzó városállamok építészeti emlékei, a nép mentalitása, őszinte vallásossága szinte mellbe vágják az embert.

Addisz- Abeba


A fővárosba érkezvén nehezen szokjuk a nyomunkban loholó kolduló gyerekek és felnőttek hadát. Döbbenten tapasztaljuk, rájátszanak rászorultságukra – az anya az utcán szoptatja mindkét csemetéjét, kicsit távolabb csigalassúsággal szereli fel műlábát egy ember. A szemétben fekvő mozdulatlan testről nem tudom megállapítani élő e vagy holt. Minderre persze alig tudunk koncentrálni az egyfolytában bökdöső kéregetők miatt.

Jóleső érzéssel tapasztaljuk, a templomok bekerített udvarába már nem követnek. A város szívében található Szent György katedrálisba épp mise végeztével érkezünk, és látjuk, amint fehér sálakba burkolózott hívők seregei özönlenek ki a templomból. Meglepődünk, hogy nem haza indulnak, de csoportokba szerveződve beszélgetnek a templom árnyas parkjában.

Egy férfiakból álló társaságtól azt tudakolom, mi célból gyűltek össze. Szívélyesen magyarázzák, ők 12-en alkotnak egy mahbert, de népesebb csoportok is vannak. Ez a hagyományos vallási összetartás mélyen gyökeredzik az etiópok között (más keresztény társadalomban ilyen nem található) – ők azonos nézetű emberek, akik mise után, de a hónap egy meghatározott napján is találkoznak, elbeszélgetnek úgy a vallási dolgokról, mind a magánéletükről. A mahberek tagjai támogatják egymást és a szegényeket, adományoznak a templom javára.

A Szentháromság katedrális a második leglátogatottabb zarándokhely Etiópiában. Itt található többek közt Hailé Szelasszié császár és feleségének végső nyughelye. A pap szép baksis reményében szívesen ad áldást - a kereszttel négyszer megérinti a vállunkat, majd a homlokunkat. Egyébként az etiópok is hasonlóképpen üdvözlik egymást – négyszer összeérintik vállaikat.

 Az őskeresztény kultúra remekei


A nyomasztó fővárosból a Nílus forrástava, a Tana-tó felé vesszük az irányt. Csónakba szállva sorra látogatjuk a szigetek kerek, nádtetős templomait, melyek falai a padlótól a mennyezetig freskókkal vannak borítva. A kecskebőrre festett történetek által bepillanthatunk nem csak a keresztény vallásba, de képet kapunk Etiópia történelméről is. Érdekesség, hogy szinte minden etióp templomban angyalkák százai mosolyognak a mennyezetről, különböző irányokba nézve, ezzel is jelezve, az angyalok mindenütt jelen vannak és figyelmük minden égtáj felé kiterjed. A templomok őrzői hihetetlenül régi ereklyéket mutatnak nekünk - IX. századi misekönyveket, ősi dobokat, esernyőket, királyok koronáit - mindezeket ólszerű építményekben tárolva (nálunk ilyen tárgyakat hét lakat alatt őriznek). A templomok környékén emberek csoportjai szent szövegeket kántálnak – talán valami nagyböjti zsolozsmát, hiszen egy héttel vagyunk húsvét előtt. A nagyböjtöt az etiópok zöme szigorúan betartja – méghozzá ötven napig. Ez idő alatt tartózkodnak a húsételektől, de még tejet tartalmazó élelmiszert se fogyasztanak. Akarva-akaratlan mi is böjtölünk, hiszen húsétel alig kapható. Három hétig indzserán (teff búzából készült szürke palacsintatészta, erős szósszal) élünk, ugyanúgy, mint a helybéliek.

Az etiópok Isten válaszott népe?


Akszúm. A zarándokok a templom falait csókolgatják, és vallásos révületben mormolják imáikat. Szent ez a hely, hiszen az etiópok meggyőződése szerint a Sioni Szűz Mária-templomban őrzik a frigyládát, Isten és ember szövetségének jelképét a tízparancsolat kőtábláival. A Kebra Negest (Királyok dicsősége) eposzban több érdekesség olvasható nem csak a frigyládáról, hanem Izraelből való eltűnésének körülményeiről is. Röviden: a frigyládát Sába királynőjének és Salamon királynak a fia, Menelik kísérete hozta el csellel Jeruzsálemből.
Az etióp magasföldön mélyen él az emberek tudatában, hogy ők a frigyláda birtokosai. Olyan választott nép tudatuk van, ami egyfajta tartást kölcsönöz nekik – nem hajlonganak az idegenek előtt, nem szolgálnak alázatosan. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az etiópok röpke négy évet leszámítva, sohasem kerültek gyarmatosítók hatalmába).
Talán a frigyláda e mélységes tiszteletének tudható be, hogy egyetlen etióp templomból se hiányozhat a tábot: a díszített fa- vagy kőtábla. A templom szentelésekor a püspök nem is a templomot, hanem a tábotot szenteli fel.

Nők nem mehetnek be a frigyládát őrző templomba, de a férfiak is csupán a frigyláda őrzőjét láthatják. A zarándokhelyen való imádságról azonban nem kell lemondanunk, mert az ősi templom mellett a 70-es években egy tágas újat emeltek, ahová már minden imádkozni vágyó bebocsátást nyer. Korán kell kelnünk a szertartásra, mert megeshet, aki fél hatig nem jelenik meg, az a templom falain kívül reked. Mint minden etióp templomba, ide is csak mezítláb léphetünk be. Kevés a pad, az emberek nagy többsége a szőnyegen ülve mélyed el az imádságban, miközben a pap végighordozza a misekönyvet a hívők közt, akik azt csókkal illetik.
Virrad. Csodálatos, ahogy a felkelő nap sugarai átszűrődnek a kupola résein, fénysugarakkal árasztva el Isten hajlékát. Mikor a sarokban kuporgó néni látja, fészkelődök, felajánlja kispárnáját ülőalkalmatosságnak, míg mások mutatják, mikor kell felállni, leülni. A más liturgia ellenére érezni, Jézus szeretetében gyűltünk itt össze.

Alig megközelíthető, sziklába vájt templomok


Valláskutatók szerint Tigré régióból indult ki a kereszténység elterjedése a 4. században. E hegyes vidéken a templomokat magasan a sziklába vésték, hogy megóvják a muszlim támadásoktól. Elképesztően meredek sziklákon, összetákolt foghíjas létrákon, kötélhágcsókon kapaszkodunk e féltett szent helyekhez. Súlyosabb utitársaimat meg se bírják e tákolmányok. Mikor szemünk hozzászokik a félhomályhoz, több száz éves freskók elevenednek meg a szemünk előtt. Tiszteletteljes borzongás fut végig az ember testén a régvolt keresztények tárgyiasult hite előtt. A Szent Péter és Pálnak szentelt kicsiny templomban még az ott élt remete koponyája is látható a vízgyűjtő medence mellett.

Ebben a régióban még az átlagnál is nagyobb a szegénység. Alig terem meg valami a soványka földeken, e kősivatagban csak a kaktuszok tömkelege érzi jól magát. A régió közel fekszik az eritreai határhoz, állandóak itt a fegyveres konfliktusok az afar szakadárok és az etiópiai hadsereg között. Mindenütt mezítlábas, foltozott ruhás gyerekhad vesz körül, és zergeként ugrálva követnek a legmeredekebb sziklákon is. Abram, a 12 éves okos tekintetű kisfiú kinézett magának, viszi a táskámat, segítő kezet nyújt a meredek részeken, meséli a templom történetét - egy másodpercre se tágít mellőlem. Elmondja, nyolcan vannak testvérek és mivel apukája nagybeteg, a bátyja tartja el a családot, de ő is be akar segíteni. Nemigen hiszem a történetet, mert szinte mindegyik gyerek ilyen „szívszorító” történetekkel puhítja a hozzájuk tévedt fehéreket, de okosságával levesz a lábamról és kap egy kis borravalót.

Angyalok építette csoda


A Lalibelában található templomegyüttest úgy faragták ki a vörös bazaltból, hogy azok teteje a talajjal egy szintben húzódik. Nem csoda hát, hogy a legenda úgy tartja, nem is a 13. században élt Lalibela király, de angyalok emelték. Ebben az időben virágzottak Etiópiában a keresztény eszmék, a templomok, az etióp keresztények és a Szentföld közötti szoros összefonódás jelképeiként értelmezhetők, hiszen megtalálható itt a Születés temploma, Ábrahám sírja, a Jordán folyó és sok egyéb.
Lenyűgözve nézzük a 2630 méter tengerszint feletti magasságon elterülő kolostoregyüttest, melyeket alagutak, keskeny átjárók és labirintusok szövevénye köt össze. Néhol csak egymás kezébe kapaszkodva és vezetőnk utasításaira hagyatkova lépegetünk a sötétben, ezzel is szimbolizálva, hogy csak egymást tartva, a másikra figyelve tudunk a fényre jutni.
Minden ősi, tömjén áztatta templomot egy ortodox pap őriz, kinek kezét a hívők belépéskor megcsókolják. Van időnk felfedezni e csodás épületegyüttes minden zugát, elmerülünk a szertartásokban, elnézzük a küszöböt csókolgató zarándokokat és hosszan elmélkedünk az átimádkozott falak közt. 
A templomegyüttes körül sziklába vájt lyukakban remeték százai élnek, akik híján vannak a legszükségesebb dolgoknak is. Egy bot, rózsafüzér és vízhordó kulacs minden vagyonuk. A magunkfajta európai csak értetlenül csodálkozik, milyen kevés elég az emberi élethez.

Hihetetlen, hogy e 75 százalékban keresztény afrikai ország legtöbb városában, a müezzin éneke ébreszt hajnali öt órakor. A mohamedán vallás terjedése Etiópia szerte gyors, és csak remélni lehet, hogy e különleges ország még sokáig megőrzi ősi keresztény hitét, amely jelenleg életük minden területét áthatja.

Bokor Klára

Remény, 2012. október 14


... pont / 0 szavazat  
Hozzászólás

<< VISSZA

 

korkep.com (C) 2009 - 2010


Keresés az oldalon
Új képeink
Megjelent

Itália
Partneroldalak