Múltunk cikklista


Friss





Legolvasottabb cikkek
 

KORKÉP

MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK

Fény nélküli Szenteste

Kitakarított, elvégezte már a ház körüli munkát is. Még a karácsonyi kalács sütése van hátra, és egészen felkészülve várhatja a Szentestét. Megszitálja a lisztet, felfuttatja az élesztőt és dagasztani kezd. Kint feltámad a szél és a fagy megrecsegteti a ház tartógerendáit. Munka közben a szobára egyre mélyülő sötétség telepszik. Felkapcsolja a villanyt, de a gyenge villanykörte alig oszlatja a homályt. A „nincs” rányomja bélyegét a háború utáni évekre.

Tovább >>

Akár hősi halott is lehetne

Václav Matild néninek még most, 65 év elteltével is összeszorul a gyomra, mikor felidézi Sámson Mári  - egy szőgyéni 18 éves lány meggyilkolásának történetét.

Tovább >>

Egy régi korteshadjárat

Édesanyám Kohútné Dukony Milka még egészen kislány volt 1935 táján, de az akkori szőgyéni korteshadjárat hangulatára máig emlékszik.

Tovább >>

Hős volt - és mi nem tudtunk róla

A II. világháború idején egymillió száztizennyolcezer magyar katonát soroztak be. Több mint kétszázezren hősi halált haltak. Negyvenen Arany, ezerkilencszázan Nagy Ezüst, tizenegyezren Kis Ezüst, negyvenezren pedig Bronz Vitézségi Érmet érdemeltek ki.

Tovább >>

Gábrisék lakodalmai nem múltak el különös „emlékeztető“ nélkül

A szőgyéni Kanozsainé Gábris Anna (84), Gábris János (86) és Gábris Imre (75) így idézik a történteket:  


Apánk meghalt ´44-ben. Katusunk a front előtt esküdött. A mennyegző azért is emlékezetes maradt, mert akkor dobták le a harangot a toronyból.  Tovább >>

Elrabolt Évek - MEGJELENT!

A hadifogságot megjárt szőgyéni emberek hiteles beszámolói

Tovább >>

Orosz fogság - részlet az Elrabolt Évek c. könyvből

Méri Mihály (1927. 6. 12. – 2005. 9. 5.)
Orosz fogság 1945. március 31-től – 1948. december 8-ig

Tovább >>

„Megindul már a Felvidék népe, Szűz Mária fogadj kegyeidbe"

Akik átélték, azok gyomra még ma is görcsbe rándul a kitelepítés szóra. E gyászos esemény 60. évfordulójára emlékezve adjuk közre a Tatán élő Miskovics Béláné Kurcz Etel visszaemlékezését, akit sógorával, Tringel Istvánnal és nénikéjével, Kurcz Margittal együtt telepítettek ki Szőgyénből. Nem is kell ecsetelnünk a kitelepítés embertelen, barbár voltát, mert e visszaemlékezés önmagáért beszél. Nem lehet könnyek nélkül végigolvasni. Tovább >>

A két Szőgyén


Azonos-e a magyarszőgyénben nyugvó községi jegyző és 48-as nemzetőr Pathó Pál úr, Petőfi tréfás költeményének címszereplőjével? Járt-e valaha Petőfi Szőgyénben, ma már csak találgatni tudjuk. Egy biztos, már az ő idejében sem csupa „patópálok” lakták e falut, hiszen a XIX. század második feléből származó kimutatás szerint Szőgyén akkor már Esztergom megye leggazdagabb mezőgazdasági településének számított.


Tovább >>

 

korkep.com (C) 2009 - 2010


Keresés az oldalon
Új képeink
Megjelent

Itália
Partneroldalak